Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Üzleti Tudományok Intézet

Új felsőoktatási rendszer

Az 1990-es évektől Európa több országában felsőoktatási reformfolyamatok indultak meg. Ezeket foglalta közös keretbe az 1999-ben aláírt Bolognai Nyilatkozat, amelyet mára már közel ötven ország, köztük Magyarország képviselője is aláírt. A Bolognai Nyilatkozat legfontosabb célja a könnyen érthető és összehasonlítható képzési struktúra kialakítása, ennek részeként három egymásra épülő képzési szakaszon alapuló képzési rendszer bevezetése:

  • alapképzés (általában 3-4 év), ez a korábbi főiskolai szintnek felel meg;
  • mesterképzés (általában 2 év), ez a korábbi egyetemi szintet jelenti;
  • doktori képzés (általában 3 év), ez a tudományos fokozat (PhD) megszerzésének helye.

Az utóbbi években a magyar főiskolák és egyetemek kidolgozták az új struktúrának megfelelő oktatási programjaikat, 2006. szeptember 1-jétől pedig már csak az új oktatási programok indulnak. A magyar felsőoktatásban korábban – a reformok előtt – 214 főiskolai és 199 egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget lehetett szerezni. A képzések nem épültek egymásra, az egyetemi szintű tanulmányoknak nem volt előfeltételük a főiskolai szintű végzettség, a főiskolai oklevéllel rendelkezők pedig csak bonyolultan, komoly nehézségek árán szerezhettek egyetemi végzettséget. Az új rendszerben az alapképzés a felsőoktatás "bejárata". Kevesebb szak indul, mint a korábbi főiskolai képzésben, cél az alapozó elméleti és a gyakorlatban jól hasznosítható szakmai ismeretek megszerzése. A hallgatók egy része az alapképzés után már dolgozni kezd, a többiek mesterképzésben folytathatják tanulmányaikat. A mesterképzés szakstruktúrája nem követi mereven az alapképzését, itt valamivel több szak indul. Lényeges elem, hogy az alapképzések után viszonylag tág lehetőség nyílik a szakváltásra, így például egy műszaki területen végzett hallgató viszonylag könnyen válthat közgazdasági irányba, egy közgazdászból meg akár bölcsész is lehet. Az ilyen szakváltások lehetőségeit részben jogszabályok, részben az egyes felsőoktatási intézmények belső szabályzatai rendezik. (Néhány szakon – orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász és építészmérnök – egyébként megmaradt a korábbi ötéves, osztatlan képzési forma.) A mesterszint teljesítése után nyílik lehetőség a PhD (doktori) képzésben való részvételre.

Az új struktúrában a gazdálkodástudományi képzési terület közgazdasági (public) és üzleti (business) ágakra válik el. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a gazdálkodástudományi képzések a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon folynak, ezen belül az üzleti képzési ág szakjait az Üzleti Tudományok Intézet gondozza. Ide tartoznak továbbá a menedzsment szakok is, így a műszaki menedzsment alap- és mesterszak.